Mindig van a táskámban bögre, tányér és evőeszköz, hogy elkerüljem az egyszerhasználatos verziókat (mindegy, hogy papír vagy műanyag), amit rendezvényeken, büfékben, benzinkúton, stb. előszeretettel osztogatnak.

Szeretem, ha az útibögrémnek van fedele, mert egyrészt nem esik/mászik bele semmi, másrészt a meleg tea tovább marad meleg. A gyapjú szintén remek hőmegtartó, így a borítás termoszként funkcionál. Ráadásul így a fém bögre forró teával töltve is megfogható 🙂

(Maradék)fa fedél
Kukázott égerfa tálból vágtam (egy nagyobb és egy kisebb karika). A tető ragasztó nélkül készült a vegyi anyagok elkerülése végett. Egyszerűen belefaragtam-kalapáltam a fatiplit. Étolajjal átkentem, hogy forró itókánál kevésbé szívja meg magát (8-as tiplihez 7-es fúrószárral fúrtam).

Korábban már készítettem a kedvenc kerámia bögrémnek is fedőt ugynezzel a módszerrel és azóta is tökéletesen működik. Itt részletesebb leírást is készítettem róla 🙂

Natúr gyapjú borítás
Néhány hete készítettem egy vastag kis tárolót (még a trash art pályázatra), aminek a mintázása nem úgy sikerült, ahogy elképzeltem (van ez így… 🙂 ).
Itt hányódott jobbra-balra az asztalomon, feladat nélkül… Szerencsémre egy pici vizes nyújtást követően a fém bögrére pont jó volt!
Egyébként ez is olyan csodás a nemezben. 🙂 Egy kis méretkülönbséget minden probléma nélkül meg lehet oldani vagy további gyúrással (hogy kisebb legyen) vagy nyújtással (hogy nagyobb legyen).

A tartót kifordítottam – így belülre került a minta – , kívül pedig az egyszínű nemezt meghímeztem kedvenc fácskáimmal.
Mivel a bögrének kihajtható füle van, egy kicsit trükközni kellett, de két kis nemezgolyó és egy nemezfityegővel megoldottam a praktikus záródást.