Manapság újra kezdenek teret nyerni a természetes alapanyagokból készült tárgyak, mert egyre többen döbbennek rá, hogy a műanyagok rendkívül mérgezőek nem csak az Élővilágra, hanem ránk is.
Azonban nagyon fontos, hogy a természetes alapanyagokhoz való visszatérés kívánatos, amennyiben (sokkal!) kevesebb vásárlással párosul.
Vissza kell vennünk a MENNYISÉGből és ezzel párhuzamosan vissza kell térnünk a MINŐSÉGhez.
Hiszen minden fából készült új termék előállításáért hatalmas árat fizetünk. Hiszen a fa nem csak alapanyag, hanem élőlény, és rengeteg más fajnak ad otthont, búvóhelyet, táplálékot, stb (lásd lent). Éppen ezért amikor fából készítek valamit, sosem vásárolok faanyagot.
Kukázok, turkálok maradék fák között, leesett/metszett ágakat keresek… Vesszőt metszek…
Az alábbi Scrabble társasjátéknak is minden alkatrészét igyekeztem újrahasznosított alapanyagokból és faágakból elkészíteni (játékszabály innen letölthető). A lemetszett/lehullott faágakat legtöbbször eltüzelik (sokszor csakúgy, céltalanul, még szalonnát sem sütnek felette), holott nagyon értékes faanyag és nagyon szép használati tárgyakat lehet belőlük készíteni… 🙂 Ebben az esetben például betűtartókat és betűket a társasjátékhoz!
Részletesen:
Betűk: szomszédtól kapott cseresznyeágból készítettem. Az ágat felszeleteltem hosszában kb. 1 cm vastagságú “minideszkákra” és utána vágtam ki a 2 x 2 cm-es darabokat szalagfűrésszel.
(Tipp: ha nincs a családban szalagfűrész, érdemes egy helyi asztalostól segítséget kérni, pikk-pakk felszeleteli nekünk az ágakat. Én úgy csináltam régen, hogy több ágat is vittem és az asztalos pillanatok alatt felszeletelte nekem 🙂 A betűket kézi lombfűrésszel is ki lehet utána vágni)
Tábla: újrafelhasznált rétegelt falemezből barkácsoltam (egy étterem étlaptartói voltak korábban, csak lecsiszoltam őket)
Zsák (betűtartó): régi kézi szőttesből varrtam és régi gyapjúfonalból fontam a húzókáját
Pontozó füzet: régi füzetlapokból kötöttem a noteszt (ennek egyszerűbb verziója itt, varrott verziója pedig itt)
Betűtartók: ágakból készítettem (saját körtefánk, szomszédtól kapott vékony cseresznyeág és a Balatontól “kapott” uszadékfa (szerintem platán 🙂 ). Félbevágtam hosszában az ágacskákat, majd az egyik fél lett a hátulja, a másik félből pedig kivágtam a képen látható részt (kézi lombfűrésszel is megoldható). Végén a két felet összeszögeltem (nem szeretem a vegyi ragasztókat, a csiriz pedig nem fogta meg eléggé).
Segítő lap: Szintén a kapott cseresznyefaágból egy szeletet vágtam
Záródás: hazai bőrművestől kapott hulladék bőrszalag és lehulló maradékfából esztergált gomb.
A feliratokat beleégettem a fába. Az eredeti scrabble-ben a mezőkre szövegesen van felírva a “kétszeres/háromszoros szóérték” illetve “betűérték”. Én ehelyett a Bükkfa (Betűérték) és a Szarvas (Szóérték) rajzocskákat használtam, mert egyrészt kedvesebb így a tábla, másrészt nem kellett annyi szöveget sem égetni 🙂 Azért bükkfa és szarvas lettek a jelek, mert a kezdőbetűikből könnyebb megjegyezni, hogy a szarvas a szóérték a bükkfa meg a betűérték. 🙂
Az összes alkatrész pedig belefér a tábla-dobozba, így praktikusan elpakolható 🙂
Kitekintés:
Kevés szomorúbb látvány van a fakitermelésnél, ha az emebr tisztában van azzal, hogy a fa nem csak alapanyag/tüzelő, hanem élőlény, s emellett rengeteg fajnak nyújt támaszt, búvóhelyet, táplálékot, élőhelyet, stb… 🙁
Egy 2019-es brit kutatás összeírta a tölgyfákhoz (Kocsánytalan/Kocsányos tölgy Quercus petraea/robur) kapcsolódó fajokat és kb. 2.300 ismert fajt találtak, ami valamilyen módon használja a tölgyfát. Ebbe a számba tartoznak madarak, mohák, gombák, emlősök, ízeltlábúak… És valószínűleg ez a szám is alulreprezentált.
Tehát amikor kivágunk egy fát, egy kis “miniökoszisztémát” is eltüntetünk. És mivel a fák egymással is kapcsolatban vannak, így a favágás egy erdő életében jóval összetettebb probléma annál, minthogy “néhány fa eltűnik”. És ha még messzebbről nézzük az erdőket fenyegető hatásokat, akkor bekukucskál a klímaváltozás, a különböző vegyi szennyezések (permetezőszerek, műanyagok, egyéb vegyipari trutyik), az idegenhonos fajok behozása, az ökológiai válság stb…. És akkor kirajzolódik egy olyan komplex hálózati rendszer (“Minden mindennel összefügg”), amit nincs kutató/tudós/legokosabb akárki, aki értelmezni tudna. Még úgyse azt, hogy ezen hatásoknak milyen következményei vannak az erdőkre. És akkor nagyon arrogáns módon attól eltekintettünk, hogy mennyi folyamatról/kapcsolatról halvány lila gőzünk sincsen, mert senki sem kutatta soha…
Szumma, sokkal kevesebb fát kellene kivágni, és sokkal több területet kellene visszaadni a természetes folyamatoknak… És ez csak úgy lehetséges, ha változtatunk az életmódunkon, szemléletünkön, értékrendünkön.
Enélkül nem megy. Mert a fogyasztói társadalom (ön)pusztító.
Más értékrend szerint kell élnünk.
Más társadalmi- és gazdasági rendszerben. Más kultúrában. Ez a valódi fenntarthatóság.
