Kaptam egy kis kártolatlan, kézzel mosott gyimesi rackagyapjút (boldogbarik bundája 🙂 )…
Az ilyen gyapjúval a legnagyobb öröm dolgozni, így készítettem belőle egy pici tárcát, mert már régóta ki szerettem volna próbálni, milyen rackából nemezelni.
A racka juhoknak jellemzően durva szálú bundájuk van, ezért szőrük ruházatnak nem alkalmas, azonban táskákhoz, szőnyegekhez, fonalkészítéshez jól használható 🙂
Magával nem annyira szeret nemezelődni (szerintem), de azért addig-addig simogattam a gyapjút, amíg végül megbarátkoztak egymással a szálak…
Meghímeztem-varrtam, ráadásképpen pedig találtam egy kis darabka lenvásznat, így varrtam bélést is bele… Szerintem elbűvölő lett a végeredmény!
