Szendvicsek csomagolására leggyakrabban folpackot (műanyag), alufóliát, vagy szalvétát használunk. Közös jellemzőjük, hogy mindet egyszer használjuk (de jobb esetben is csak néhányszor).

Nos, évek óta nem használjuk egyiket se (és sütőpapírt se, de ez egy másik téma 🙂 ). Ehelyett van 4 db textilszalvétánk.

Igen,igen… Vajas/kenyérfeltétes/kakaóscsigás lesz olykor a szalvéta… Jó hír, hogy van erre is megoldás: kicsi vízzel ki kell öblíteni és tadaaaa…

Még csak mosógépbe se kell tenni 🙂

Sokszor azt látom, feleslegesen nagy problémát csinálunk apró dolgokból. Sőt, egész (felesleges) iparágak épülnek arra, hogy célzott marketinggel elhitessék: van probléma és a megoldás pedig az ő termékük.

Nekem alapelvem, hogy MINDEN olyan termék, amire NINCS SZÜKSÉG, az környezetszennyező, készüljön az papírból, fából, bambuszból, kukoricakeményítőből…

De a műanyag emellett különösen veszélyes is, hiszen évszázadok alatt apró részekre esik szét, amely bejut az Élővilágba. Ezt mi sem mutatja jobban, hogy mára műanyagokkal vastagon szennyezett az ivóvízünk, a levegő, a talaj és ennek egyenes következménye, hogy ezek a vegyipari anyagok megtalálhatóak az emberi vérben, a szív-tüdő szöveteiben, és a placentában is. Az apró műanyagrészecskék átjutnak a vér-agygáton és az elfogyasztás után (pl. táplálékkal való bevitel) 2 órával már megjelennek az agyban. A mikro-nanoműanyagok egészségügyi kockázata valószínűleg igen nagy, azonban a specifikus irányú kutatások még gyerekcipőben járnak. Eddig bizonyított élettani hatásai közé sorolhatók a programozott sejthalál, a különböző gyulladások és emellett toxikus, gyakran rákkeltő anyagok oldódnak ki belőlük.

Fontos megjegyezni, hogy a vegyi anyagok káros egészségügyi hatásai nem feltétlen azonnal jelentkeznek, mivel felhalmozódhatnak a szervezetben és akár évekkel, évtizedekkel később is okozhatnak tüneteket.
Amikor már senki sem tudja megmondani a kiváltó okot… Felelősséget meg ugyanez a „senki” vállal.