Lorax pontgyűjtő rendszer

Célja

A Lorax pontgyűjtő rendszer célja egyrészt, hogy a gyerekeket Zöld cselekedetekre buzdítsa. Másrészt, hogy új, környezettudatos szokásokat vegyenek fel. A mottó (szintén a meséből):

“Hacsak valaki nem tesz az ügyért, komám

Akkor semmi sem fog megjavulni, nem ám” :)

A pontok gyűjtése arra ösztönzi/tanítja a gyerekeket, hogy hogyan vigyázzanak a természetre, miért fontos mindez. És hogy ne csak mondják, hanem CSINÁLJÁK is! 🙂

Többféle léptékben lehet a Lorax pontgyűjtő rendszert bevezetni: akár családon belül is jó ötlet, de bevezethetik az iskolák-óvodák osztályai, sőt, kisközösségek, akár falvak is (mi ezt az utóbbit próbáljuk ki, a tapasztalatokról később 🙂 ).

Kerettörténet: Lorax

A Lorax című mesét Dr. Seuss írta és 2012-ben egy egész estés mesefilm is készült belőle (itt meg lehet nézni). Mivel sok tanulságos üzenetet tartalmaz (lásd az oldal legaláján a Tanulságok címszó alatt), ez a mese lett a Zöld cselekedetek pontgyűjtő rendszerének figurája.

A Lorax nem más, mint az Erdő/Természet Lelke avagy Védelmezője egy kis narancssárga szőrgombóc formájában. 🙂
A pontszerzések során neki próbálunk kedveskedni, ezáltal óvjuk a Természetet.

Pontszerzés

Nem sokban különbözik más pontgyűjtő rendszerektől: a gyerekek egy kis könyvecskébe pontokat gyűjtenek (hogy miért lehet például pontot kapni, azt lásd lentebb), majd bizonyos pontszám elérésekor jutalomban részesülnek. Fontos, hogy a jutalom nem a szokásos tárgyi jutalom – plüssfigura, jelvény, miegymás -, hiszen az ökológiai problémák gyökere a túlfogyasztásban rejlik, így a felhalmozó magatartást nem szeretnénk erősíteni.

Tehát a Lorax pontgyűjtő rendszerben a jutalom valamilyen élmény legyen! (ötletek lent a Jutalomötletek részben)

Milyen cselekedetekért lehet Lorax pontot kapni?

Ha vegyes korosztályról van szó – például nem egy osztályról, hanem egy kis faluban élő összes gyerekről -, akkor bizony többféle programmal érdemes készülni, hogy mindenki megtalálja a magának valót 🙂

Íme néhány (folyamatosan bővülő) ötlet, ami Lorax pontot érhet:

    • Szemtszedő akción való aktív részvétel
    • Otthoni feladatok. Például környezeti neveléssel kapcsolatos vagy elgondolkodtató olvasmányok, amelyekhez feladatsort készítünk és aminek megoldásáért Lorax pont jár. Egy ilyen könyv például a Karácsonyi malac, mely szintén nagyon tanulságos mese 🙂
    • Kézműves szakkör: fontos, hogy ezeken a szakkörökön természetes alapanyagokkal dolgozzunk! Népi kézművesség tökéletes, rengeteg hasznos dolgot tanulhatnak a gyerekek: kosárfonás, nemezelés, stb.! A foglalkozások során a lehető legkevesebb ragasztót, csillámot, műanyagot és más szintetikus anyagot használjunk! Próbáljuk ki a vesszőt, faágakat, csuhét, gyapjút, agyagot, stb. Az alapanyagokat is úgy szerezzük be, hogy minél kevesebbet utazzon, lehetőleg mind legyen magyar. Ha pedig festék kell, használjunk tejfestéket vagy készítsünk magunk! Kézműves ötleteket itt találsz!
    • Zöld cselekedet: az is Lorax pontot érhet, ha valaki zöldet cselekszik: pl. a falunapra vagy rendezvényre hoz magával bögrét, tányért, evőeszközt. Vagy épp a boltba szatyor helyett saját zsákjába teszi a kenyeret, gyümölcsöt, zöldséget. Ennek célja, hogy az egyszerhasználatos termékekről leszokjanak a gyerekek. Mindegy hogy az egyszerhasználatos termék bambuszból, fából, papírból van -tehét látszólag “zöld”, mert nem műanyag -, ugyanis ha valamit csak egyszer használunk, az mindenhogy rendkívül környezetszennyező, bármiből is készüljön!
    • Gyümölcsfa ültetés: tájjelegű gyümölcsfa köztérre, út mellé, iskolába, mindenhogy jó! Nem csak tisztítja a levegőt, árnyékot vet és élőhelyet ad rengeteg élőlénynek, hanem ízletes gyümölccsel is ellát 🙂
    • Zöld mesekör: Kb. 1-2 óra hosszúságú szakkör, ami egy természetvédelmi vonatkozású mese felolvasásával kezdődik, majd ahhoz kapcsolódóan kisebb feladatok megoldásával folytatódik. Ezen való részvétel is Lorax pontot ér 🙂 Ilyen könyvgyűjtemény például Boldizsár Ildikó: Mesék a csodakertről című könyve. A feladatok kitalálásakor például segítségül hívhatjuk az élménypedagógia elemeit.
    • Természetvédelmi eszközök készítése: madárodú, darázsgarázs, madáretető, stb. Ha tudjuk, mindezeket készítsük természetes alapanyagokból. Fa esetén használjunk ágakat vagy maradékfát.
    • Kirándulások
    • Közös veteményes

Jutalom

Ahogy fent már említésre került, nagyon fontos, hogy a jutalom ne tárgyi jutalom legyen, hanem élménybeli! Az ökológiai problémák kiváltó oka lényegében a túlfogyasztás: annyit vásárolunk, amit a Föld nem bír el. A környezettudatosság legfontosabb alappillére a túlfogyasztás drasztikus csökkentése éppen ezért ne vásároljunk felesleges kacatokat a gyerekeknek!

Egy ötlet a jutalmazásra: a pontokat élménykártyákra lehet beváltani.

Például:

  • 5 gombóc fagyi a helyi fagyizóban vagy 2 szelet süti, stb. ( 20 Lorax pont)
  • Belépőjegy 2 főre valahova (pl. kertmozi, arborétum, színház; 20 Lorax pont)
  • Egy választott kézműves szakkörön való részvétel (30 Lorax pont)
  • Kirándulás (30 Lorax pont)
  • stb

Ötletek a rendszer üzemeltetéséhez

Lorax pontgyűjtő füzet:

Ahhoz, hogy a pontszerző rendszer működjön, csupán egy névre szóló kis füzetecskére (vagy egy lapra) van szüksége minden résztvevőnek amin gyűjti a pontokat. Ez hasonló, mint bármilyen általunk ismert pontgyűjtő rendszer. Bele lehet írni minden pontszerzés alkalmával a dátumot, hogy miért kapta a pontot, hány pontot kapott és egy aláírást/pecsétet a program vezetőjétől. Ha elég lelkesek vagyunk, egyszerűen köthetünk a gyerekeknek névreszóló füzetet. 🙂 Ez még személyesebbé teszi a rendszert, ráadásul minden gyerek kipingálhatja magának a borítót, ami plusz értéket ad hozzá! 🙂 A füzet belsejét innen le lehet tölteni így csak nyomtatni kell (A6-os füzetecske lesz ebből, így nyomtatásnál A4-es papírra kettő kijön). Az általam készített füzetecske újrahasznosított papírból és kartonlapból készült. Van egy pontgyűjtő része – ide jegyzem majd fel a megszerzett pontot minden alkalommal -, illetve ezután van egy “Zöld jegyzeteim” rész, ami tulajdonképpen néhány üres lap ahová rajzolgathat, ötletelhet a tulajdonos. 🙂

Füzetkötés
füzetkészítés
füzetkészítés
Füzetkötés
Füzetkötés
Füzetkötés
Füzetkötés

 A füzeten felül van néhány kedves, kiegészítő ötlet, amivel még színesebbé tehetjük a rendszert (ez is folyamatosan bővül 🙂 ) :

Lorax pecsét: ha van otthon egy kis nyomdánk, akkor kinevezhetjük Lorax pecsételőnek, amivel hivatalosan pecsételjük a pontokat. Parafadugóból is egyszerűen lehet farigcsálni 🙂

Lorax postaláda: a Loraxnak lehet egy saját postaládája amit valahová kihelyezünk (például egy faluban a könyvtárhoz, iskolában az ebédlő mellé, stb.). A postaládának két funkciója is lehet:

    • Lehet írni a Loraxnak levelet (vagy épp rajzolni), ha valakinek kedve támad. Ezt bármikor lehet 🙂
    • Ha vannak otthoni feladatok, akkor a megoldást ebbe a postaládába lehet bedobni amit időnként a programvezető néz. 🙂 

Fontos, hogy a postaláda elkészítésénél is tartsuk szem előtt a Lorax tanításait: ne vásároljunk fát – hiszen annak ökológiai lábnyoma nagy, ráadásul azokat a fákat is kivágták valahol. Próbáljuk inkább más, otthon vagy a közelben megtalálható természetes anyagokból készíteni. A képen látható ládika magyar vesszőből, lemetszett faágakból, uszadékfából és egy kis gyapjúból (Lorax figura) készült. Ha magunk nem készítünk, bízzunk meg egy erre alkalmas magyar kézművest, aki ilyen anyagokat használ! Támogassuk az ő munkáját 🙂

lorax postaláda
Lorax postaláda
Lorax postaláda

Tanulságok a Loraxból

Néhány tanulság, amire a film rávilágít:

1) A pénz nem minden.
Valahász – ahogy egyre elvakította a pénz és a hatalom – elveszítette kis barátait és csakis érdekbarátok vették körül. Majd ahogy elfogyott a pénz, az érdekbarátok is eltűntek és így lett Valahászból magányos, megkeseredett ember.

2) Nem mindenki akar jót neked, aki azt mondja Nézz a falak (reklámok) mögé 🙂
Lásd O’Hare a filmben, aki palackozott levegőt árult és nem szerette volna, hogy Pompamacs fákat ültessenek az emberek, mert akkor az ő üzlete fuccsba megy. Sulykolta az emberekbe, hogy nem kell fa, csakis a saját érdekében.

3) A természet “ingyen adja” neked szolgáltatásait: tiszta levegőt, tiszta vizet, egészséges élelmiszert, talajt. A világon nincs ennél fontosabb – semmilyen nyugati ketyere és kütyü, ruha, játék! Becsüld meg! Ahogy a mondás mondja:

Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor jön rá, hogy a pénzt nem lehet megenni.

4) Merj változtatni, merj kilépeni a tömegből! Ha változtatni szeretnénk a világ folyásán, akkor először magunkban kell megváltozzunk. Eleinte furcsának fogsz tűnni, de majd egyre többen követnek, mert ők is meglátják, hogy másképp is lehet élni 🙂 Merd másképp csinálni, mint a többiek, hiszen a többség jelenleg fenntarthatatlan szokásokat követ. Tedd meg Te az első lépést! 🙂
Ez a legfőbb üzenete a mesének (és ezáltal lett a pontgyűjtő rendszer mottója is):

“Hacsak valaki nem tesz az ügyért, komám

Akkor semmi sem fog megjavulni, nem ám” :)

5) Nem jó, ha egy vállalkozás túl nagyra nő.
Ha csak azt veszed meg, amire valóban szükséged van, rájössz, hogy az nem is olyan sok 🙂  
Ha ezt tartod szem előtt, nem fog eluralkodni rajtad a kapzsiság, nem kezdesz el felesleges tárgyakat halmozni. Új autó, mégegy autó, nagy ház, nyaraló, legújabb kütyü, legújabb divatot követő ruhák…

Engedd el és megérzed, mi a valódi szabadság! 🙂

6 A természet tud regenerálódni! De csak akkor, ha hagyjuk neki!

7) Az ember nem uralkodik a Természet felett, hanem annak része.