Gyapjú otthoni feldolgozása
Hogyan készítsünk a lenyírt birka bundájából nemezelésre kész gyapjút (vagy abból később fonalat)?
Egyszerűbb, mint gondolnánk, ráadásul sokkal környezettudatosabb, mint megvásárolni 🙂
Miért? Egyrészt szinte nincs szállítási környezetterhelés, ha a közelből tudunk szerezni gyapjút. A legtöbb bolti gyapjú külföldről származik, így már eleve elég sokat utazik hozzánk. Hát még ha azt is hozzánézzük az ökológiai lábnyomához, hogy ott hogyan-hol készül, mennyit utazik, zacskóba csomagolják, stb. Tehát ha átgondoljuk, valójában elég nagy ökológiai lábnyoma van a bolti gyapjúnak.
Hozzáteszem, nem lehetetlen találni magyar gyapjút, mert vannak még kis üzemek, kézművesek akik készítenek elő eladásra is gyapjút. De ezeket is egyrészt hozzánk kell valahogyan szállítani, másrészt az egyes folyamatoknál itt sem tudjuk, mi történik – kivéve,ha személyesen ismerjük a készítőt. 🙂 Mennyi vizet használ, milyen tisztítószert, stb.
Tehát mégiscsak az a legjobb, ha magunk készítjük elő a gyapjút, mert minden egyes részfolyamatot látunk és tudjuk úgy csinálni, hogy szinte nulla környezetterhelése legyen az alapanyagunknak. A mosáshoz felhasznált esővizet újra felhasználhatjuk szürkevízként vécéöblítésre, vagy vegyszer helyett natúr szappant használhatunk a tisztításhoz. Csomagolásról és műanyagról meg szó sincs… 🙂
Tehát ha ügyesen csináljuk, az így kapott gyapjú alapanyag a lehető legzöldebb 🙂
Gyapjú beszerzése
Először is szerezzünk egy kis gyapjút a környékről. Legjobb, ha ökológiai gazdálkodásból jutunk hozzá, ahol a birkákat szabadon, legelőkön tartják. A legtöbb állattartó örömmel adja ingyen, mivel itthon a gyapjú a birkatartás “mellékterméke”, kevesen hasznosítják.
Juhfajták
A gyapjúnk puhasága attól függ, milyen fajta juhtól származik. Mivel ez befolyásolja később a felhasználás módját, fontos megismerni a fajták jellegzetessépgeit. Például egy sálhoz finom merino gyapjút fogunk használni, mivel nem szúr, de egy szőnyeghez már durvább gyapjút választunk, hogy jól bírja a strapát.
Finom gyapjúnak számít a 23 mikron alatti szálvastagságú – ezt elvileg nem érezzük már szúrósnak -, durvának pedig az e feletti. A különböző juhfajtákról rengeteg információt találni más oldalakon, itt most csak a ciktáról lesz szó, mert azon keresztül mutatom be a gyapjú feldolgozásának fázisait. 🙂 A cikta nagyon ritka magyar, őshonos fajta. Nemrégiben még a kipusztulás fenyegette, de szerencsére sikerült a fajtát megmenteni, így ma körülbelül 800 példány él országszerte. Gyapja durva – de nem annyira, mint a rackáé – sajnos a pontos szálvastagságot nem találtam meg. Azt írják, hogy leginkább vastag zokni (fuszekli 🙂 ), ujjasok, kesztyűk, papucs készítésére alkalmas.
Na de térjünk is rá a nyers gyapjú feldolgozására!
1. fázis: Mosás
Mikor az ember elhoz egy zsák nyers gyapjút, bizony igen piszkos és szaga is van ám. 😀 Nem hiába, az állat akár egy évig is viselhette hóban, sárban, latyakban… 🙂
Ezért az első fázis, hogy alaposan ki kell tisztítani. Én esővizet használtam és mivel a víz nagy kincs, minden cseppjét újra felhasználtam.
Kitekintés: A gyapjú gyári tisztítása igen sok vizet fogyaszt és vegyszerekkel történik. Ezért az, hogy magunk csináljuk ezt a folyamatot lehetőséget nyújt arra, hogy mindezt környezettudatosan végezzük. Pédául a tisztításhoz használt tiszta, szappanmentes esővizet elöntözhetjük a veteményesben, a szappanosat pedig beönthetjük a vécétartályba s így öblítésre újra felhasználhatjuk. A vegyszerek helyett pedig használhatunk szappant (az apró maradékszappan darabkák kiválóak erre).
A mosás módja egyszerűen az volt, hogy egy vödörbe beáztattam a gyapjút kb. 1 napra, ami alatt 2-3x cseréltem a vizet, ekkor megkavargattam egy bottal és megnyokodtam a gyapjút. Dörzsölni kevésbé szabad, hiszen akkor összenemezelődik 🙂 Ezután a tisztavizes áztatás után 1-2 kör szappanos áztatás következett, azaz a vizébe beledobtam maradékszappant, úgy áztattam. Végül pedig kiöblítettem tiszta esővízzel.
2. fázis: Tincsezés
Mosás után már egy kicsit gusztusosabb a gyapjúnk 🙂 Ezután történik az általam tincsezésnek nevezett fázis. Ennek során kisebb tincsekre tépkedjük a gyapjút a kezünkkel. Ennek két célja van: egyrészt fellazítjuk a szálakat, másrészt megtisztítjuk a gyapjút a nagyobb növényi részektől. Azt gondolom, hogy a tincsezés után már nemezelhető a gyapjú, így akinek nincs kártolója, az is bátran álljon neki 🙂
3. fázis: Kártolás
A kártolóba már a kis tincseket tesszük. E fázis során gyakorlatilag a sok kis fémtüske segítségével alaposan megfésüljük a gyapjút. Ekkor szintén még tisztul a gyapjú, sok-sok apró növényi rész esik ki belőle. Kártolóból létezik kisebb-nagyobb dobos (az enyémet a jófogáson vettem) illetve kis fa kézi kártoló is (ezt azonban még nem használtam ilyen célra.)
A végeredmény pedig gyönyörűszép, fehér cikta gyapjú, amely most már készen áll a színezésre, nemezelésre vagy a fonalkészítésre… 🙂
4. fázis: Növényi festés
A kártolás után jön a festés 🙂
Növényekkel is gyönyörű színeket lehet varázsolni (könyvajánló: Kemendi Ágnes: Festés növényekkel – Fonalak, textíliák).
Én azt próbáltam ki, hogy csak a diófalevelet betettem egy nagy üvegbe, esővízzel feltöltöttem és mellétettem a gyapjút. 11 nap után nagyon szép, melegbarna színű lett a gyapjú. Tovább nem volt értelme punnyasztani (a gyapjú egy részét bennehagytam még egy hétig), mert ugyanolyan színű lett mindkét adag 🙂
Ami még különlegesebbé teszi az így festett gyapjút, hogy nem egyenletes a festődés, hanem néhol kicsit sárgásbarna, néhol pedig sötétebb barna.
Szerintem gyönyörű lett! Diólevél, esővíz és gyapjú… Semmi több! 🙂
UPDATE: Készítettem egy vessző kötőtűt és a gombócot a végére ebből a gyapjúból nemezeltem. 3 év után is hasonlóan szép barna színű a gombóc, nem nagyon fakult (a lenti fotó ekkor készült). Mondjuk nem volt sosem tűző napon, csak a szobában. De tűző napon a gyári festett gyapjú színe is kifakul… 🙂
Céklával, kamillával és otelló szőlő levével is festettem egy-egy gombócot. Érdekes, hogy a céklából második festésre “rókaszínt” kaptam, a kamillavirág pedig nagyon halvány sárgára színezte a gyapjam. Az otelló szőlő (forralva) pedig lilás színt eredményezett.
A folytatásban következik a fonalkészítés… 🙂