Manapság egyből a vegyi ragasztókhoz nyúlunk, ha két felületet össze kell ragasztanunk.

Holott nagyon sokszor ezek a ragasztók helyettesíthetők egyszerűen csirizzel, ami gyakorlatilag liszt és víz összefőzve. Lent néhány gondolat, hogy miért érdemes minél több vegyi anyagot kiiktatni a háztartásból (amellett, hogy előállításuk, ártalmatlanításuk nagy szennyezéssel jár).

A csiriz nagy előnye, hogy:

• Annyit főzök be, amennyire szükségem van. Néhány napig a hűtőben is eláll.
• Kizárólag természetes alapanyagokból, otthon is elkészíthető (liszt + víz), melyek többnyire minden átlagos háztartásban megtalálhatók 🙂
• Elhasználódás után nem szennyezi a Természetet– se a csiriz, se a csomagolása (mivel nincs 🙂 ).
• Nagyságrendekkel kisebb az előállítási terhelése (nincsenek vegyi anyagok, stb)
• Ami az egyik legfontosabb: eggyel kevesebb vegyi anyagnak tesszük ki a szervezetünket (a gyerekeket különösképpen érdemes távol tartani ezektől).

A csirizt én eddig az alábbiakra használtam:

• Papír-papírhoz való ragasztása: készítettem egy tollat kb 8 évvel ezelőtt, ami abból állt, hogy újságpapírt alaposan becsirizeztem és egy tollbetétre rátekertem. Nos, kemény, mint a kő azóta is 🙂
• Nemez-fa összeragasztása: Nemrég egy vetélkedőhöz nemezhulladékból kivágott számokat ragasztottam csirizzel fakorongra. Olyannyira megragadt, hogy később alig bírtam leszedni 🙂
• Nemez-bőr: Nemeztárgyakra szoktak bőrrátétes mintát tenni. Ezt ma a legtöbb helyen úgy csinálják, hogy bekenik a bőrt egy speciális ragasztóval és ráragasztják a nemezre – majd felvarrják. Én kipróbáltam csirizzel, és tökéletesen működik, hiszen csak addig kell tartania a ragasztónak, amíg felvarrom a bőrt 🙂
• Bőr-bőr: a kis tárcám készítéséhez is csirizt használtunk a bőrszegélyek varrás előtti összeragasztásához. Tökéletesen működött, hiszen itt is csak addig kellett tartania, amíg összevarrtam a széleket. 🙂

Receptek:

Többféle csiriz recepteket lehet találni a neten, érdemes kipróbálgatni, melyik válik be a legjobban az adott anyagokhoz. Alapvetően annyi a feladat, hogy a hozzávalókat egy lábasban összeforraljuk (folyamatos kevergetés mellett), amíg opálossá nem válik a színe. Ha sokat csinálunk, érdemes a lisztet kisebb mennyiségű vízzel előbb kikeverni, s aztán hozzáadni a maradék vizet. Az összerotyogtatás után hagyjuk kihűlni a csirizt, néha megkevergetjük, s már ragaszthatunk is vele 🙂

Íme két recept, nálam mindkettő tette a dolgát 🙂

Bőr-bőrhöz ezt használtam (és talán a papírhoz és a nemez-fához is ezt használtam): 

• 3 evőkanál finomliszt 
• 2 dl víz
  

Bőr-nemezhez : 

• 25 g liszt
• 12.5 g cukor
• 1dl víz
• 1/4 kk só

**********

Kitekintés: az nem újdonság, hogy rengeteg vegyipari trutyinak tesszük ki a szervezetünket nap, mint nap (gyomirtószer maradványok, rovarölők, műanyag minden mennyiségben és formában, festékek, stb.).

Persze mindre (jó esetben) azt mondják, hogy „határérték alatt” tartalmaz ezt-azt, ezért „biztonságosan használható, fogyasztható, stb”… Egyrészt szerintem ez sem igaz: rengeteg olyan kemikália van, ami szimplán felhalmozódik a szervezetben (mert nem tud kiürülni), majd évekkel-évtizedekkel később okoz valamilyen problémát, amikor már senki nem tudja, mi lehetett a kiváltó ok. Másrészt azt senki nem tudja megmondani, hogy ezeknek a „vegyipari koktélok”-nak az együttes hatása mit eredményez és mikor. Senki.

Ezért is érdemes távol tartani a háztartásból a lehető legtöbb ilyen vegyi anyagot.

És tökéletesen meg is van nélkülük a háztartás 🙂 Nálunk például nincs domesztosz, ilyen-olyan sikálószer, csempetisztító, zsíroldó, ablaktisztító… És nincsenek kozmetikumok se (tök szépek vagyunk nélkülük is 😀 ).